1. Dallgo Lajos gépgyára
Budapest, Váci út 34.
Dallgo Lajos kereskedőként adta a fejét 1884-ben gépgyár alapításába. A részére kiadott iparhatósági igazolvány szerint a Váci út és a nem sokkal korábban kijelölt Csanády utca - Ügynök (ma Kresz Géza) u. - Korall (utóbb Légrády, ma Balzac) u. határolta utcatömbben egy kb. tíz lóerős gőzgéppel rendelkező gyáripari jellegű - minden bizonnyal az ekkor fellendülő mezőgazdasági gépgyártásba, a malomfelszerelési eszközök gyártásába-javításába bekapcsolódó - telepet rendezett be. A gyártóépületeket a korabeli térképek szerint az akkori 1288/b helyrajzi számú telken (később Külső-Váci út 40.) rendezték be. 1889-ben a cégbe betársult - a lakcímének Dallgohoz hasonlóan ugyancsak a gyártelepet megadó - Rotschild Lipót mérnök. Az ekkortól Dallgo Lajos és Társa elnevezésű gépgyári vállalkozás 1897-ben még működött, de sorsának további alakulásáról semmiféle adattal nem rendelkezünk.
Pick Ede 1879-ben nyitotta meg lakatosműhelyét a VI. Podmaniczky u 71. sz. alatt, amelyet továbbfejlesztve 1884-ben ugyanott épületlakatos-árú gyárat alapított. Mintegy 40 munkással főleg fűrészmalmi berendezéseket, keretfűrészeket, famegmunkáló gépeket, közlőműveket gyártottak. A millenniumi kiállításon a cég egy új szerkezetű keretes fűrészt állított ki, amely ugyanannak a Rotschild Lipót mérnöknek a szabadalma volt, aki ez idő tájt a Dallgo-féle gépgyárban dolgozott. Pontosan nem tudjuk, hogy mikor helyezte át üzemét a Külső-Váci úti 34. sz. alatti volt Dallgo Lajos és Társa-féle gépgyárba, de ott 1898-ban már 100 munkást foglalkoztatott. A gyártógépekhez az energiát egy 70 lóerős gőzgép biztosította.
A famegmunkáló gépek- és szerszámok mellett tűzhelyeket és kályhákat, kisebb vasszerkezeteket, gördülő acél redőnyöket, műlakatos- és díszműárut, saját szabadalom szerint ablakzárakat, vasalásokat és zárakat, szellőztető berendezéseket gyártottak.
1903-ban csődeljárás alá vonták a vállalatot. A „vagyonbukott" Pick Ede csődtömegét (a gyártelepet és anyagkészletét, a szabadalmakat, a „Zenith" ajtócsukó védjegyét) árverésen vásárolta meg Pick Aladár és két másik gyáros társa, ami ezt követően a Pick Ede Utódai elnevezésű közkereseti társaság gyártelepeként működött tovább (Pick Ede önálló lakatosmesterként folytatta tovább, műhelye a VI. Vilmos császár [ma Bajcsy-Zsilinszky] út 1 7. sz. alatt működött még az 1930-as években is). 1905 végén Pick Aladár kivásárolta cégtársait és a vállalkozást immár egyedüli tulajdonosként vezette tovább, gyártva lakatosárú-, vasszerkezet- és redőnygyárában a főváros szerte éppen általa ekkoriban széles körben elterjedt acél redőnyöket és görgős acélrácsokat. A Váci út 34. sz. alatti (valójában az egész Váci út 28-34. sz. - Korall u. - Ügynök u. - Csanády u. határolta területet felölelő) gyártelepét városrendezési okok miatt azonban ezt követően rövidesen a Lehel utcába költöztették át, s helyére 1909-1910-ben a Krayer-ház épült.